A Nikon európai nagykövete, a holland fotóriporter Kadir van Lohuizen nagy ívű projektbe kezdett: a világ legszínesebb és legellentmondásosabb városai közül hatot meglátogatott, hogy dokumentálja napjaink globális hulladékproblémáját.

Jakarta, Lagos, Tokió, New York, Amszterdam és São Paulo hulladéklerakóit és hulladékfeldolgozóit végigjárva Kadir kontinenseken átívelő projektje erőteljes és globális képet ad a hulladékkezelés és -félrekezelés módjáról, illetve néhány esetben a nem kezeléséről is.  

A D810, a Nikon Df, a D500 és a D5, továbbá számos NIKKOR objektív segítségével Kadir olyan projektet valósított meg, amely nemcsak gondolatébresztő képsorozatokat szült, hanem olyan fotóriporteri teljesítményt is, amely láttán a közönségben felmerül a saját felelősség kérdése a környezetvédelemmel és a szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatban. 

Élet a szeméttelepen – Jakarta 

Kadir első megállóhelye az indonéziai Jakarta volt, ahol a város hulladékának túlnyomó részét a világ legnagyobb szemétlerakójába viszik, egy 108 hektár nagyságú területre a szomszédos Bekasi településen. A városban jelentős gazdasági fejlődés ment végbe, népessége pedig gyorsan növekedett az elmúlt évtizedben, ami csak még tovább rontotta a szemétproblémát.

Kadir van Lohuizen hozzátette: „Jakartában nincs kiépített újrahasznosítási rendszer, csak egy hatalmas, szabályozatlan piac. Ezrek guberálnak a szeméttelepen műanyagokat és egyéb újrahasznosítható árukat keresve, és az azok eladásából szerzett pénzből élnek. A műanyag annyira keresett árucikk a városban, hogy ha valaki elejt egy műanyag flakont az utcán, azt tíz percen belül jó eséllyel felszedi valaki, hogy aztán továbbadja.”

Ez a „szemétledobó” a szomszédos tartományok polgáraival folytatott parttalan viták kiindulópontja, akik azt szeretnék, ha Jakarta végre elkezdené megfelelően kezelni a hulladékok problémáját. 

New York „super city” hulladéka 

A következő megálló New York volt, a város, amely tizenötször annyi szemetet termel, mint az indiai Kalkutta. Kadir megtudta: a New York-i hulladéklerakók annyira megteltek, hogy a város elkezdte exportálni a hulladékot a szomszédos államokba, ahol azt gátlástalanul elégetik vagy a szeméttelepekre öntik. 

„New Yorkban a műanyag szemét mennyisége az egyik legnagyobb környezetvédelmi probléma, amely mindenki számára nyilvánvaló, aki akárcsak egy kis időt is töltött már a városban. Vannak már tervek az ilyen és ehhez hasonló problémák kezelésére, de egy ekkora városban máról holnapra jelentős változást – különösen viselkedésbeli változást – elérni lehetetlen. Teljesen megdöbbentett, hogy a hulladék valójában mekkora problémát jelent a városban.”

A műanyag hulladékot összegyűjtik, és New York városából a szomszédos államokba szállítják – felszerelés/beállítás: Nikon Df + AF-S Zoom-NIKKOR 17-35mm f/2.8D IF-ED | 1/2500 s | f/5,6 | ISO 160 | © Kadir van Lohuizen

Problémamegoldás Tokióban 

Kadir tapasztalatai szerint Japán nyüzsgő fővárosa pozitívabb képet ad a hulladékkezelés módjáról, és jó irányba nyomja a hulladékprobléma globális mérlegét: az újrahasznosítás szempontjából Tokió a világ egyik legsikeresebb települése.

„Teljesen lenyűgözött az, ahogyan Tokió a hulladékát kezeli, különösen a műanyagokat. Ha az ember az ő rendszerüket olyan helyekkel hasonlítja össze, mint Jakarta vagy New York, akkor drámai különbséget fedezhet fel; az egyik helyen jól kezelik, a másik helyen meg egyáltalán nem kezelik a hulladékot.”

Rendezett káosz Lagosban

Bár a túlzott járműforgalom és embertömeg apokaliptikus hangulatot teremt Lagosban, Kadir impozáns képei bemutatják, hogy a szemétlerakók és hulladékudvarok – legnagyobb meglepetésünkre – mennyire jól szervezettek Afrikának ezen a részén. 

Kadir így folytatta: „A hektikus újrahasznosítási rendszer szokatlan, de ha nem volna az a több ezer ember, aki a nem hivatalos újrahasznosítási szektorban dolgozik, akkor a város már régen belefulladt volna a saját szemetébe. Nagyon lelkesítő volt látni, hogy a hulladék helyes kezelése igenis számít a helyi embereknek, még ha csak informálisan is. Mindemellett meg kell jegyezni, hogy messze még a cél.”

Amszterdam hulladékégetői
Nagyjából 900 000 lakosával Amszterdam évente átlagosan körülbelül egy millió tonna szemetet termel, de egyre proaktívabb a hulladék szétválogatásában. Minden, amit az emberek a szemeteszsákjaikba raknak, keresztülmegy egy hulladékégető kemencén, amely kiválogatja a fémtárgyakat. Sőt, az üzem a tervek szerint az év végén egy új létesítményt is megnyit, amely a műanyagokat és más újrahasznosítható anyagokat is kigyűjti majd. A város kezdi felismerni a tömeges hulladékkezelés jelentőségét.  

Guberálók São Paulóban

Mint a világ egyik legnagyobb és gyorsan növekvő városa, São Paulo több szemetet termel, mint valaha. Bár a hulladék legnagyobb része szemétlerakókba kerül, São Paulo azon kevés városok egyike, ahol a szemétszedő/guberáló egy hivatalosan is elismert és védett szakma. Szövetkezetekbe szerveződve gyűjtik az utcákról a műanyagokat, fémdobozokat és a papírt, majd eladják őket azoknak a vállalatoknak, amelyek a szélesebb értelemben vett újrahasznosítással foglalkoznak. Ezekre a munkásokra úgy tekintenek, mint a probléma megoldására, megmutatva, hogy a társadalom különböző rétegei hogyan működhetnek együtt a hulladékkezelés lebonyolításában. 

A Transbordo Ponte Pequena egy hulladékátrakó állomás (három ilyen van a városban), amely naponta 5000 tonna szemetet kezel. Egyben ez az egyetlen szemétválogató állomás is São Paulóban. Naponta körülbelül 90 tonna hulladékot dolgoznak fel, amit legfeljebb 250 tonnára fel tudnak tornászni. 

Kadir utazása egyedülálló. A hulladékban elmerülő, szabad területeit felemésztő városok mellett megörökítette azokat is, amelyek ellenőrzésük alatt tartják a helyzetet és proaktívan megosztják a felelősséget lakóikkal. Nemcsak a problémás helyszíneket mutatja be, hanem a már működő megoldásokat is, amelyekkel megpróbálják megelőzni a baj elharapódzását, mielőtt még túl késő lenne.

Kadir hozzátette még: „Feltett szándékom – ezen a projekten és más jövőbeni tevékenységemen keresztül – arra ösztönözni az embereket, hogy átgondolják, hogyan is kezelik a szemetüket, és ezzel hogyan járulhatnak hozzá bolygónk védelméhez.” 

Forrás: Nikon Magyarország

Fotók: Kadir van Lohuizen

--

Tetszett? Kövess minket!